10 év a piacon. Kimondva nem sok, megélve nem kevés.
Azonnal letölthető, aláírásra kész szerződésminták.
Érezte már, hogy naponta több tucat feladatot végrehajt és nem ér a végére?
Javaslom dőljön hátra a székben és hívjon fel bennünket. A megoldások olyan tárháza áll rendelkezésre, amiről beszélni kell. Biztonsága veszélyben van?
A vagyonvédelem és a takarítás-szakma, sok száz tipp és ötlet kering, amihez mindenki ért.
Amiben versenyelőnyre tesz szert aki cégünket válsztja, hogy tulajdonosi szemlélettel, 10 év tapasztalatával, a modern gazdálkodás minden ismeretével, javasoljuk a legoptimálisabb megoldásokat.
Felmérés, árajánlat adás, audit, tanácsadás teljeskörűen, diszkréten. A piacon megversenyeztetjük az Ön által igényelt szolgáltatást, amivel teljes képet kap a lehetőségekről.
A cégen belül hármas tagozódás érvényesül:
A háromdimenziós szervezetet olyan funkcionális egységek egészítik ki, mint a pénzügy, emberi erőforrás gazdálkodás, piac- és üzletfejlesztés, projektmenedzsment, kommunikáció, minőségbiztosítás, szabványosítás, iparjogvédelem, stb.
A termékdivíziók három csoportba tagolódnak. Mindegyik csoportban a megoldásokat szállító divíziók mellett megtalálhatóak a szolgáltatásokat ás alkalmazásokat kínáló divíziók is:
Saját termék létrehozása
Motivációs rendszer |
A munkatársak hatékony munkájának és teljesítőképességének, lelkesedésének, eredményességének és elégedettségének növelésére szolgáló eszközöket foglalja magában. |
Maslow szükségletpiramisa: |
Maslow az emberi szükségleteket öt, hierarchikusan egymásra épülő kategóriába csoportosította: fiziológiai szükségletek, biztonsági szükségletek, szeretet- és közösséghez tartozás igény, tisztelet, elismerés iránti igény, tudás és megértés iránti vágy. Maslow rendszerében ezek a szükségletek egymásra épülnek, egyik szint kielégítése a következő szint motivátorként való fellépését jelenti. |
Minőség menedzsment: |
Valójában egy belső piackutatás, a vevő/ügyfél-elégedettséget vizsgáló módszer |
Motiváció: |
A cselekvés mozgatórugóivá váló szükségletek. A motiváció-elmélet értelmében a dolgozók munkahelyi viselkedését döntően szükségleteik befolyásolják. Ezért teljesítményük nagymértékben függ attól, hogy az ösztönzés mennyire mozdítja elő szükségleteik kielégítését. |
Motivátorok (Herzberg): |
Az olyan tényezők , mint az eredmény, az elismertség, az előmeneteli lehetőségek, a nagyobb felelősség, a személyes fejlődés vagy a munka tartalma, érdekessége. |
Maslow az embereket mozgató szükségleteket 5 kategóriába sorolta, melyeket hierarchikus szerkezetûnek képzelt el. A hierarchia alsó szintjén levõ szükségletek már az állatoknál is megjelennek, míg a felsõbbrendû szükségletek kifejezetten az emberre jellemzõek.
Fiziológiás szükségletek
A legalapvetõbb szükségletek, olyan elemekhez kötõdnek, mint levegõ, élelem, alvás, víz stb. Amennyiben ezek a szükségletek nincsenek kielégítve, betegnek, ingerlékenynek és kényelmetlenül érezzük magunkat, fájdalmaink vannak, ezek az érzések a minél hamarabbi homeosztázis visszaállítására irányítanak bennünket. Maslow szerint más dolgokra való (munka, szórakozás stb.) gondolás, más tevékenységek kivitelezése kizárólag ezen szükségletek kielégítése után történhet.
Biztonsági szükségletek
Mind az állatvilágban mind az emberek esetében alapvetõ szükséglet az, hogy biztonságban érezze otthonát, saját magát és utódait. Evolúciós szempontból a faj- és az egyedfenntartást jelöli, éppen ezért szoros összefüggést mutat az agresszivitással. Az agresszivitás az etológusok magyarázatában nem más, mint saját magunk vagy a faj biztonságát célzó eljárás. Állatoknál táplálékszerzésnél, utódok létrehozásakor, saját, illetve utódok testi épségének megvédésénél kerül sor agresszióra. Ilyen esetekben a hangsúly a biztonság fenntartására irányul, mivel hatalmi harcoknak is az a végsõ célja, hogy a faj legerõsebb tagjai kerüljenek a csoport élére, illetve ezek nemzenek utódokat.
Az emberek esetében a biztonsági szükségletek az otthonra illetve a családra terjednek ki. Amennyiben valaki veszélyeztetve érzi saját vagy családtagjai biztonságát, ez a szükséglete válik uralkodóvá. Azok a gyermekek például, akik otthon erõszakot élnek át, nem tudnak elmozdulni a hierarchia felsoõb szintjeire, mivel állandóan a saját biztonságukra gondolnak. A társadalmi elszigetelõdésnek egyik oka lehet a biztonság hiánya, éppen ezért fõleg a nagyvárosi emberek gyakran fordulnak a vallás irányába, mivel itt legalábbis a halál után egy biztonságos világot ígérnek.
Szeretet iránti szükséglet
Ez a szükséglet magába foglalja a valahová való tartozás igényét. Az emberek alapvetõ kívánsága, hogy valamilyen társadalmi csoportosulásokhoz tartozzanak: iskolai baráti társaság, vallási csoportok, klubok, család stb. Szükségünk van arra, hogy úgy érezzük, mások szeretnek és elfogadnak minket.
A szeretet iránti szükséglet alapjait mind a pszichoanalitikus iskola, mind a behaviorista iskola képviselõi kutatták, a központi kérdés a gyermeki ragaszkodás kialakulásának mechanizmusa volt. A behavioristák szerint a gyermek azért kezd el ragaszkodni a mamájához, mert ez mint másodlagos megerõsítõ van jelen az életében, az édesanya elégíti ki a primer szükségleteket (élelem, biztonság stb.) és ennek következményében alakul ki a ragaszkodás. Freud szerint a ragaszkodás egy alapösztön, mely már a születés pillanatában hat, és a velünk hasonló egyedek irányában nyilvánul meg. Köhler majmokkal végzett kísérleteivel vizsgálta, hogy a két ellentétes nézõpont közül melyik takarja a valóságot. A kis majmokat születésük pillanatában elválasztották anyjuktól és egy olyan ketrecbe helyezték, melyben egy "szõranya" és egy "drótanya" volt elhelyezve. A kismajom táplálékot mindig a drótanyán kapott. A kísérletben azt vizsgálták, hogy mennyi idõt tölt az egyes bábukon. Az eredmények azt mutatták, hogy a nap nagy részét a kismajom a szõranyán tölti, gyakorlatilag csak enni jár át a drótanyára. Amennyiben a behaviorista álláspont bizonyult volna igaznak, akkor a kismajom a drótanyán kellett volna töltsön több idõt, mivel ez biztosította a táplálékot. Mivel nem így történt, arra következtethetünk, hogy a saját fajtársainkhoz történõ ragaszkodás mint alapösztön jelenik meg, nem kapcsolódik különbözõ megerosítésekhez.
A reklámok általában kihasználják ezt a szükségletet, a valahová való tartozás szükségletét, mivel akár cigaretta-, akár kávé- akár sörreklámról van szó, az embereket mindig társas környezetben jelenítik meg.
Megbecsülés iránti szükséglet
A megbecsülés-iránti szükséglet két típusát különíthetjük el. Az elsõ az önmegbecsülés, mely a feladatok teljesítésébõl illetve a kompetencia érzésbõl fakad. A második típusa a környezet részérol nyújtott figyelemre illetve elismerésre vonatkozik. Minden ember számára fontos, hogy kompetensnek érezze magát, s összefüggõen a szeretet iránti szükséglettel elvárja, hogy mások odafigyeljenek rá - ez hatalmat biztosít számára. Gyakran elõfordul, hogy azok a személyek, akiknek az összes alsóbbrendû szükséglete ki van elégítve, de a megbecsülés, hatalom iránti szükségleteik valamilyen módon akadályozva vannak, olyan tevékenységekben keresnek kompenzálást, mint az autóvezetés; gyorsan és agresszíven vezetnek, ilyenkor kompetensnek érzik magukat: "Figyeljetek rám, én mindenkit meg tudok elõzni".
Önmegvalósítás iránti szükséglet
Az önmegvalósítás iránti szükséglet alapvetõ kívánság arra, hogy állandóan jó és még jobb eredményeket érjek el, jobb legyek másoknál és érjek el mindent, amit valaki képes lehet elérni. Az emberek szükségét érzik annak, hogy valami maradandót alkossanak, ehhez megpróbálják maximalizálni potencialitásaikat, és olyan elfoglaltságokat keresnek (munkahely, hobby), melyek a legtöbb lehetõséggel kecsegtetik. Összefoglalva, maradandót úgy tudsz alkotni, ha írsz egy könyvet, gyerekeid lesznek vagy ültetsz egy fát.